Történet

A Zeneiskola története

Pécelen 1990. július 1.-ig önálló zeneiskola nem, de zeneoktatás volt. A Pécelen tanító tanárok a gödöllői Frederik Chopin Zeneiskola alkalmazottai voltak, és a Szemere Pál Általános Iskola tantermeiben tanítottak.
1989/90-es tanévben felmerült igények és problémák, (önálló épület, finanszírozási gondok) valamint a lehetőség (megüresedő pártház) találkoztak, így szülői közreműködéssel megalakulhatott az önálló intézmény.
Az Erdey- Grúz család 1863-ban épült nyaralója, mely a Kossuth téren található, adott otthont a zenének, a zenetanításnak. Az épület csodálatos akusztikájú nagytermében alakítottuk ki koncerttermünket.
1992 okt. 1.-én a „Zene Világnapján” avattuk Pannonhalmi Zsuzsa keramikus művész által készített és iskolánknak adományozott 6m x 2m-es faliplasztikáját, melynek címe: „Viva la Musica”.
Az első tanévben néhány tanszakon– zongora, hegedű, furulya, fuvola, klarinét, zeneirodalom – 7 tanárral és 100 növendékkel indult az oktatás. Később az igényeknek megfelelően bővítettük szolgáltatásainkat: rézfúvó (1991), cselló (1992); gitár (1993); magánének (1995); orgona; (1998); képzéssel, majd zeneovi csoportot is indítottunk.
Időközben a- minősítés kapcsán – kényszerűségből (tanárhiány) a gitár tanszak szüneteltetését kellett felvállalnunk. Jelenleg 13 tanszakunk, közel 280 növendékünk, és 14 tanárunk van.
Iskolánk kezdettől fogva felvállalta, hogy nemcsak zeneoktatással foglalkozik, hanem hangversenyek, rendezvények szervezésével a város kulturális életében is aktív szerepet vállal. Így rendszeresen helyt adunk kiállításoknak, társintézmények iskolai vetélkedőinek, előadásoknak. Nemcsak növendékhangversenyeket, hanem felnőtt komolyzenei városi hangversenyeket (de nem egyszer könnyebb hangvételűt is) szervezünk.
Hangversenytermünk egyben a város házasságkötő terme is.
A tanszakbővítés hozzájárult ahhoz, hogy sikerült megalakítanunk az iskola fúvószenekarát, ami egyre inkább kinövi a zeneiskolai kereteket, mert „kiöregedett” növendékeink zenekari tagként továbbra is aktív tagjai maradnak a zenekarnak. Ma már szinte minden városi ünnepségen, rendezvényen muzsikál a 2002 novemberében az országos minősítő rendszer keretében aranyminősítést nyert zenekarunk. 2008 novemberében a zenekar felvette alapító karnagyának, Ossó Jánosnak a nevét.
Nemcsak fúvószenekar működik iskolánkban, hisz pedagógiai programunk része a társas zene oktatása, a kamarazene. Így az „Ad libitum” vonószenekar; a „tücsök vonószenekar”; klarinét együttes; az„Aulos”fuvolazenekar alakult meg az évek során. Ma már a fúvósok mellett a vonósok is kezdenek „kiöregedni”. Ez nagyon jó, mert azt jelenti, hogy növendékeink bár kirepülnek az iskola keretei közül, az aktív zenélésről mégsem szeretnének lemondani. Aztán a kötődést, a szép emlékeket sem lehet kihagyni…
Természetesen a kiemelt csapatok mellett változó összetételű egyéb kamarazenei formációink is vannak, melyek adott pedagógiai feladathoz kötődnek. Tanítványaink zene iránti lelkesedését és kitartását (és persze tehetségét) számos siker bizonyítja. Országos versenyek első és egyéb előkelő helyezéseit, megyei- vagy régiós versenyek díjait tudhatják magukénak növendékeink.
Iskolánk többféle hagyományt alakított ki az évek során. Miután jelenleg nevünk nem kötődik zenei személyiséghez, így a legfontosabb hagyományunk október 1. a Zene Világnapja. Képgalériánkban néhányemlékezetes pillanatot elevenítünk fel az elmúlt –majdnem-20 évből.
Zeneiskolánk munkájának támogatására 1990.-ben a szülők létrehoztak egy társadalmi szervezetet. Ez a„Harmónia-Pécel Alapítvány”. Megalakulása óta töretlenül támogatja az iskolát hangszerek vásárlásával, vagy éppen egy-egy rendezvény lebonyolításával. Ma már ez az alapítvány „közhasznú” szervezetként működik.